Alkotmánybíróság: Visszamenőleges hatállyal semmisítette meg a szolidaritási adóról szóló rendeletet a kormány

A tények

• Az Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal semmisítette meg a szolidaritási adóról szóló kormányrendelet egyes rendelkezéseit.
• A döntés értelmében a rendeletet úgy kell tekinteni, mintha soha nem lépett volna hatályba.
• A testület kimondta, hogy a leköszönő Fidesz-kormány több veszélyhelyzeti rendelete is jogellenes volt.
• A megsemmisített rendelkezések ellehetetlenítenék a folyamatban lévő önkormányzati pereket a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatban.
• Az Országos Bírói Tanács (OBT) indítványa alapján történt a megsemmisítés, mert nem kapott lehetőséget a rendelet véleményezésére.
• Budapest esetében a meg nem fizetett szolidaritási hozzájárulás mintegy 15 milliárd forintot tett volna ki.
• Handó Tünde volt az ügy előadó alkotmánybírója.

Új fejezet kezdődik Budapest életében

Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely szerint új fejezet kezdődik a főváros életében az Alkotmánybíróság (AB) szerdai döntését követően. A testület visszamenőleges hatállyal semmisítette meg a szolidaritási adóról szóló kormányrendelet egyes pontjait, amit Karácsony Gergely a távozó kormány felett aratott újabb jogi győzelemként értékelt. „Az Orbán-kormány nemcsak az önkormányzatok autonómiáját vette semmibe, de az igazságszolgáltatás függetlenségét is lábbal tiporta” – fogalmazott a főpolgármester a Facebookon. Hozzátette, hogy a kormány kizárólag Budapest és a magyar települések „kizsebelését” tartotta fontosnak, figyelmen kívül hagyva a jogot és az erkölcsöt. Karácsony Gergely reményét fejezte ki, hogy a mostani AB-döntésre alapozva a folyamatban lévő pereket is megnyerik, de hangsúlyozta, hogy az új kormánnyal már nem pereskedni, hanem együttműködni szeretne. Az Alkotmánybíróság határozatát egy sötét korszak lezárásaként, a Budapest fejlesztéséről szóló új fejezet nyitányaként üdvözölte.

Visszamenőleges hatályú megsemmisítés

Az Alkotmánybíróság teljes ülése szerdán, visszamenőleges hatállyal semmisítette meg a 2026. februári kormányrendelet több pontját, amely rendelet ellehetetlenítette Budapest harcát a szolidaritási hozzájárulással szemben. A döntés gyakorlatilag kimondja, hogy a leköszönő Fidesz-kormány által elrendelt veszélyhelyzet idején hozott egyes rendeletei jogellenesek voltak. A megsemmisített rendelkezések értelmében a szolidaritási hozzájárulás megállapítása, beszedése és elszámolása nem minősült hatósági aktusnak, így közigazgatási pernek nem volt helye. A jogszabály azt is előírta, hogy a folyamatban lévő bírósági eljárásokat meg kell szüntetni, és az államnak kell viselnie a perköltséget. A döntés visszamenőleges hatályú, ami azt jelenti, hogy az érintett rendelkezéseket úgy kell tekinteni, mintha a kihirdetésük óta nem lettek volna érvényben. Ezáltal eltűnik az önkormányzatok feje felett lebegő veszély is, hogy az addig nem befizetett szolidaritási hozzájárulást az idén esedékes második résszel együtt, egy összegben emeljék le a számlájukról.

Az Országos Bírói Tanács indítványa

Az Alkotmánybíróság döntése az Országos Bírói Tanács (OBT) jogorvoslati kérelme alapján született. Az OBT arra hivatkozott, hogy nem kapott lehetőséget a kormányrendelet véleményezésére, holott joguk lett volna ehhez, mivel a jogszabály az igazságszolgáltatási rendszert érintette. Az AB határozatában megállapította, hogy nem merült fel adat arra vonatkozóan, hogy a rendelet előkészítéséért felelős szerv felkérte volna az OBT-t szakmai álláspontja kifejtésére. Ezen indokok alapján az Alkotmánybíróság megalapozottnak találta az OBT kérelmét, és megsemmisítette a kifogásolt szabályokat. Handó Tünde volt az ügy előadó alkotmánybírója, és a határozathoz több bíró is fűzött párhuzamos indokolást. A testület döntése tehát elsősorban eljárásjogi okokra vezethető vissza, bár a rendelet kihirdetésekor más aggályok is felmerültek, mint például a bírói függetlenség sérelme.

Perek és pénzügyi következmények

A megsemmisített kormányrendelet egyik legfontosabb következménye, hogy az önkormányzatok továbbra is indíthatnak pereket a szolidaritási hozzájárulás jogszerűségével kapcsolatban, és a korábbi ügyeket sem kell megszüntetni. Ez jelentős eltérés a rendelet eredeti szándékához képest, amely pont ezt próbálta megakadályozni. Budapest esetében a meg nem fizetett szolidaritási hozzájárulás mintegy 15 milliárd forintot tett volna ki, amit az Államkincstár az idén esedékes második részlettel együtt, legkésőbb április 20-ig inkasszálhatott volna. Bár a beszedés végül nem történt meg, a rendelet mostani megsemmisítése végleg megszünteti ennek a kockázatát. Fontos kiemelni, hogy az Alkotmánybíróság döntése nem érinti a szolidaritási hozzájárulás bevezetéséről vagy annak pontos mértékéről szóló rendeleteket. Az önkormányzatok fizetési kötelezettsége továbbra is fennáll, és az államnak sem kell visszafizetnie semmit, mivel a most eltörölt rendelet alapján pénzt végül nem vontak le.

A veszélyhelyzet és a rendelet érvényessége

A támadott kormányrendelet a veszélyhelyzetre hivatkozva született, és a rendelet eleve érvényét vesztette volna május 13-án, a veszélyhelyzet megszűnésével. Ez a tény tovább árnyalja a döntés hátterét és a rendelet eredeti célját. Bár a nyilvánosságban a rendelet visszamenőleges hatálya, a bírói függetlenség sérelme és a folyamatban lévő perek leállítása váltott ki felháborodást, az Alkotmánybíróság döntése elsősorban eljárásjogi hibára alapozódott. Az AB indokolása nem tért ki arra a lényegi kérdésre, hogy a rendelet sértette-e a bírói hatalmi ág alkotmányos működési feltételeit. A Fővárosi Önkormányzat kommentárja szerint a döntés azt jelenti, hogy az önkormányzatoknak nem kell pereskedniük, hanem meg kell állapodniuk a kormánnyal. Az ügyben a bírók között sincs teljes egyetértés a nyilvánosság szempontjából lényegi kérdésekben.

Mire figyeljünk a jövőben?

Az Alkotmánybíróság döntése egy fontos jogi csatát zárt le a főváros és a korábbi kormány között, amely a szolidaritási hozzájárulás körüli vitákra fókuszált. A visszamenőleges hatályú megsemmisítés és az OBT indítványának elfogadása precedensértékű lehet az eljárásjogi garanciák érvényesítésében. Az önkormányzatok és a kormány közötti együttműködésre való törekvés, amit Karácsony Gergely is hangsúlyozott, kulcsfontosságú lehet a jövőbeli fejlesztések és a városok pénzügyi stabilitásának biztosítása szempontjából. A szolidaritási hozzájárulás intézménye továbbra is fennáll, így a jövőben is várhatóak viták a mértékéről és a beszedés módjáról. A döntés azt is jelzi, hogy az Alkotmánybíróság továbbra is fontos szerepet játszik a jogállamiság és az alkotmányos elvek betartatásában, még akkor is, ha a döntések hátterében néha technikai jellegű eljárásjogi okok állnak.

Összegzés

• Az Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal érvénytelenítette a szolidaritási adóról szóló kormányrendelet több pontját, kimondva, hogy azok jogellenesek voltak.
• A döntés lehetővé teszi az önkormányzatok számára, hogy továbbra is pereskedjenek a szolidaritási hozzájárulás jogszerűségével kapcsolatban.
• Az Országos Bírói Tanács indítványa játszott kulcsszerepet a megsemmisítésben, mivel nem kapott lehetőséget a rendelet véleményezésére.
• Budapest mintegy 15 milliárd forintot „spórolt meg” a meg nem fizetett szolidaritási hozzájárulás kapcsán a rendelet érvénytelenítése miatt.
• A szolidaritási hozzájárulás fizetési kötelezettsége és annak mértéke továbbra is fennáll az önkormányzatok számára.
• A döntés elsősorban eljárásjogi okokra vezethető vissza, nem érinti a szolidaritási hozzájárulás bevezetésére vonatkozó jogszabályokat.