Árpád-kori falu feltárása közben találtak egy vasabroncsos faedényt, amely évszázadokkal későbbinek tűnik

A tények

• A lelet az M1-es autópálya bővítését megelőző feltárások során került elő Ács határában.
• A faedény 18 dongából áll, vasabroncsokkal rögzítve.
• A környező település a 11–12. századból, az Árpád-kor első feléből származik.
• A kút alján talált edény feltehetően szűrőként vagy bélésként szolgált.
• A tárgy jó állapota és vasabroncsai újkori, 18–19. századi eredetre utalnak.
• A kútból és környezetéből nem került elő a korra jellemző leletanyag.
• A feltárást a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézete és a győri Rómer Flóris Múzeum végezte.

Rejtélyes lelet az M1-es autópálya bővítésénél

Ács település határában, az M1-es autópálya bővítését megelőző régészeti feltárások során egy 11–12. századi Árpád-kori falu maradványaira bukkantak a szakemberek. A háromhektáros területen végzett ásatások azonban nem csupán a középkori település nyomait hozták felszínre. A feltárás legérdekesebb jelensége egy kútszerű, mély gödör volt a település keleti határában. Ennek aljáról egy vasabroncsos faedény került elő, amely technológiáját tekintve évszázadokkal későbbinek tűnik, mint a környező leletek.

A faedény szerkezete és lehetséges funkciója

A faedény 18 dongából áll, amelyeket vasabroncsokkal erősítettek össze. A szakemberek szerint a tárgy feltehetően a kút falának megtámasztását és a víz szűrését szolgálta. A feldolgozás jelen állása szerint a tárgy vagy egy kettéfűrészelt hordó része, vagy egy sajtárszerű edény lehetett, melynek alját kiütötték, majd az edényt kútbélésként hasznosították. A lelet jó állapota és a vasabroncsok használata inkább újkori, 18–19. századi eredetre utalnak, ami ellentmond a környező Árpád-kori leleteknek.

A település kora és a leletanyag

A feltárás során előkerült leletanyag – jellemzően bekarcolt hullámvonal és csigavonal mintával díszített fazék- és bográcstöredékek – alapján a települést a 11–12. században, az Árpád-kor első felében lakhatták. A kút környezetében kizárólag Árpád-kori jelenségeket azonosítottak, a faedény azonban kivételt képez. A szakemberek kiemelték, hogy az ilyen korú kutakból rendszerint gazdag leletanyag kerül elő, itt viszont sem a kútból, sem a környezetéből nem ismerünk ilyeneket. Ez tovább mélyíti a rejtélyt.

Tudományos vizsgálatok az időbeli ellentmondás feloldására

A régészek most természettudományos vizsgálatokkal keresik a választ az időbeli ellentmondásra. A faedény korának pontos meghatározásához dendrokronológiai és radiokarbonos kormeghatározást terveznek, amelyek segíthetnek eldönteni, hogy a tárgy valóban a 18–19. századból származik-e, vagy esetleg korábbi, de a vasabroncsok későbbi hozzáadása miatt tűnik fiatalabbnak. Az eredmények nemcsak a lelet korát tisztázhatják, hanem a kút használatának időszakára is fényt deríthetnek.

A feltárás háttere és résztvevői

A feltárást a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézete (MNM NRI) és a győri Rómer Flóris Múzeum szakemberei végezték az autópálya-bővítést megelőzően. A háromhektáros területen végzett ásatások során nemcsak a falu és a rejtélyes kút került elő, hanem számos más Árpád-kori jelenség is. A lelet jelentősége abban rejlik, hogy megkérdőjelezi a kút és a település egyidejűségét, és új kérdéseket vet fel a táj használatának folytonosságáról.

Nyitott kérdések és további kutatások

A szakemberek egyelőre nem tudják megmagyarázni, hogyan kerülhetett egy újkori technológiájú tárgy egy Árpád-kori kút aljára. Lehetséges, hogy a kutat a későbbi századokban újra használták, vagy a faedény másodlagosan került oda. A természettudományos vizsgálatok eredményei várhatóan heteken belül elkészülnek. A rejtély feloldása hozzájárulhat a Kárpát-medence középkori településhálózatának és a tájhasználat változásainak jobb megértéséhez.

Összegzés

• Egy Árpád-kori falu feltárása során egy vasabroncsos faedény került elő, amely technológiája alapján 18–19. századi lehet.
• A faedény 18 dongából áll, vasabroncsokkal rögzítve, és feltehetően kútbélésként vagy szűrőként szolgált.
• A kút környezetéből kizárólag Árpád-kori leletek kerültek elő, ami ellentmond a faedény feltételezett korának.
• A szakemberek természettudományos vizsgálatokkal (dendrokronológia, radiokarbon) próbálják meghatározni a tárgy korát.
• A lelet új kérdéseket vet fel a tájhasználat folytonosságáról és a kút esetleges későbbi újrahasználatáról.
• A feltárást a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézete és a győri Rómer Flóris Múzeum végezte az M1-es autópálya bővítése előtt.