A tavaszi aszály egy hónappal és tíz nappal előrébb jár: kritikus a talaj felső 20 centimétere

A tények

• A talaj felső 20 centiméteres rétegének hasznosítható víztartalma sok helyen 20% alá csökkent, Debrecen környékén 16%.
• A felső félméteres rétegből 60–70 milliméter csapadék hiányzik.
• Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint a talajállapot április végén olyan, mint más években június 5–10. körül.
• A Dél-Alföld meteorológia Facebook-oldal a Hungarometre hivatkozva közölte: az ország nagy részén már nagyfokú az aszály.
• A 2026-os év szinte másolja a 2022-es aszályt, immár az egész Kárpát-medencében.
• A szakértők szerint a vízhiány az ivóvízkészleteket is veszélyeztetheti, és növelheti az erdőtüzek kockázatát.

A talaj felső rétege kritikus ponton

Magyarországon a tavaszi tartós szárazság miatt a felszínközeli talajréteg súlyosan kiszáradt. A talaj felső 20 centiméteres rétegének hasznosítható víztartalma sok helyen a kritikus 20 százalék alá csökkent; Debrecen környékén például mindössze 16 százalék. A felső félméteres rétegből 60–70 milliméter csapadék hiányzik. A földeken óriási repedések keletkeztek, amit Békéscsaba mellett készült fotók is szemléltetnek. A Dél-Alföld meteorológia Facebook-oldal a Hungarometre adataira hivatkozva arról írt, hogy az ország nagy részén már nagyfokú az aszály, és a közeljövőben várhatóan tovább romlik a helyzet.

A vetések állapota drámaian romlott

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke aggasztónak nevezte a helyzetet. „Azt látom, hogy az őszi kalászosoknak romlott az állapota az elmúlt hetekben a tél végi állapothoz képest. Főleg ahol gyengébb, közepes volt a vetés, ott most már látszik, hogy probléma van” – mondta. Hozzátette: „Április végén úgy néz ki a talaj, ahogyan más években június 5-e vagy 10-e körül megszoktuk. A talajállapot így körülbelül egy hónappal és tíz nappal van előrébb, mint kellene, tehát ennyire száraz már a föld. Borzasztóan néz ki.” Szerinte csak egy két-három napig tartó, csendes eső javíthatna a helyzeten, de ilyen változás nem várható a következő napokban.

A szél tovább rontja a talaj nedvességét

A múltban a szeles időjárás kedvezett a gazdáknak, mert kiszárította a talaj legfelső rétegét, és bezárta a nedvességet a földbe. Most azonban a szél megforgatja a porszáraz talajt, ezzel tovább szárítva az alsóbb rétegeket is, ami károsítja a termőtalaj szerkezetét. A hosszú hétvége hátralévő részében és jövő hét elején nyugat, délnyugat felől egyre melegebb, száraz levegő érkezik. Hétfőn és kedden többfelé 25 fok fölé emelkedik a hőmérséklet. Jövő hét szerda-csütörtök környékén egy hullámzó hidegfront hozhat csapadékot, de ennek tér- és időbeli kimenetele bizonytalan.

A 2026-os év a 2022-es aszályt másolja

A 2026-os év szinte másolja a 2022-es aszályt, immár az egész Kárpát-medencében. A talaj mélyebb rétegeiben még van némi nedvesség, de a helyzet folyamatosan romlik. Nem érkezik jelentős csapadék, egyre melegebb van, erős a szél és az UV-sugárzás is. A rossz őszi talaj-előkészítés, a nem megfelelő vetés és a szilárd tápanyag pótlása most bosszulja meg magát. A jelentős és nem jól bedolgozott szármaradvány elvonta a vizet, kiszárítva a talajt. A szilárd műtrágya nem hasznosult, a növények folyamatos stresszben vannak, ami rosszabbá teszi a növényvédő szerek toleranciáját.

Szakértői tanácsok a túléléshez

Ilyen száraz időszakban kevés tápanyagot és csak a legszükségesebb növényvédő szereket szabad használni. A gombaölők alkalmazása „csak mert szoktuk” – kerülendő. Törekedni kell a pre-gyomirtásra, és ha már állományban kell gyomirtani, azt biostimulátoros kezeléssel kell követni. A permetezéseket bő vízzel, napnyugta vagy napkelte előtt, kellő páratartalom mellett kell végezni; „légköri aszályban” a tábla felé sem szabad nézni. Az algák otthoni szaporítása hatékony stresszoldó lehet: az algás vizet 30–50 liter/ha dózisban permetezve a növények jobban tűrik a meleget és az UV-sugárzást. Az OptimuS-C szuszpenzió (kén, kalcium, alginit, magnézium, bór) világosabbra festi a levelet, visszaveri a napfényt, és csökkenti a párologtatást. Gabonáknál és kukoricánál 4–5 liter/ha, napraforgónál, szójánál, cukorrépánál nagyobb dózis ajánlott.

Őszi vetések előtt folyékony műtrágya javasolt

Az őszi vetések előtt a Folyékony Hibrid 50 termékcsalád (Hibrid 50, Hibrid 50S, Hibrid 50P) használata ajánlott. Ezek alapja UAN-oldat, vinasz–melasz és jelentős cink; a Hibrid 50S kénben, a Hibrid 50P foszforban dúsított. Oldott formában biztosítják a tápanyagot, ami száraz és hideg talajban is felvehető. A dózis 150–250 liter/ha, amelyet vetés előtt kell kipermetezni és sekélyen (a felső 15 cm-be) bedolgozni. Ezek a termékek általában olcsóbbak, mint a MAS27%-os műtrágya, de jobb hatásfokkal dolgoznak, mint a szilárd és szervetlen tápanyagok.

Az aszály társadalmi és ökológiai következményei

A tartós aszály a mezőgazdasági terméshozam csökkenéséhez vezet, ami növeli az élelmiszerárak ingadozását. Az élővilág is veszélybe kerülhet, a vízhiány az ivóvízkészletekre is hatással lehet, és növeli az erdőtüzek kockázatát – figyelmeztetnek a szakértők. A magyar gazdák tapasztalata szerint az őszi vetésű kalászosok még jobban átvészelték a korábbi aszályokat, de a tavaszi vetésű növények, különösen a kukorica, egyre nehezebben termelhetők. A mind jobban kiszáradó Alföldön különösen rossz a helyzet.

Összegzés

• A talaj felső 20 cm-es rétegének víztartalma kritikus, Debrecenben 16%.
• A vetések állapota egy hónappal és tíz nappal előrébb jár a szokásosnál.
• A 2026-os aszály a 2022-est másolja az egész Kárpát-medencében.
• A rossz őszi talaj-előkészítés és a szilárd műtrágya használata súlyosbítja a helyzetet.
• Az algás biostimulátorok és az OptimuS-C szuszpenzió segíthetnek a növények stresszének csökkentésében.
• Az aszály növeli az élelmiszerárak ingadozását, veszélyezteti az ivóvízkészleteket és az erdőtüzek kockázatát.