Csipes Tamara: A sportpolitika új fejezete a kajakos után

A tények

• Csipes Tamara kétszeres olimpiai bajnok kajakos.
• Több mint egy évtizede aktívan részt vesz közéleti kérdések megvitatásában.
• A Magyar Kajak-Kenu Szövetség többször felszólította posztjai törlésére.
• Rákay Philip feleségének kitüntetését kritizálta.
• A sportot az új kormány a Belügyminisztérium alá helyezte.
• Szívesen vállalna szerepet az új kormányban, de nem "kirakatemberként".
• A sporttal kapcsolatos rendszerszintű változásokat remél.

Az élsportoló, aki nem fél megszólalni

Csipes Tamara, a kétszeres olimpiai bajnok kajakos, az elmúlt években az élsportolók azon szűk csoportjához tartozott, akik rendszeresen és nyíltan foglalkoztak közéleti kérdésekkel. Március 18-án például éles kritikával illette Rákay Philip producer feleségének állami kitüntetését, amelyet „a haza érdekeinek előmozdításáért” kapott. Ez a megszólalás rávilágított arra a feszültségre, amely az élsportolói karrier és a közéleti véleménynyilvánítás között feszülhet. Az olimpiai bajnok elmondta, hogy szerepvállalása vegyes fogadtatásra talált. Bár kapott belső támogatást és dicséretet „szabadságharcosként”, akadtak olyanok is, akik figyelmeztették, hogy nem tanácsos szembemennie azzal a kormánnyal, amelyből él. Egy sportvezető negatív példaként említette őt egy másik sportolótársának, ami jól mutatja a sportvezetésen belüli megosztottságot. Ezek a nyilatkozatok nem új keletűek. A Magyar Kajak-Kenu Szövetség, amelynek élén Schmidt Gábor áll, aki 2022 óta helyettes államtitkári pozíciót is betölt, már korábban is kétszer rászólt Csipes Tamarának, hogy törölje a közösségi médiában megosztott, kritikus hangvételű bejegyzéseit. Az olimpikon azonban nem engedett a nyomásnak.

A közéleti szerepvállalás árnyoldalai és motivációi

Csipes Tamara a Népszavának adott interjúban részletesen beszélt a megszólalásai miatti szorongásairól. Jelenleg kizárólag sportból él, 25 évet szentelt a kajakozásnak, és tartott attól, hogy „lenullázzák minden téren”, akár az életjáradékát is elveszítheti. Ennek ellenére nem volt hajlandó csendben maradni, ha valami nem tetszett neki. Elismerte, hogy kapott tanácsokat a csendben maradásra, különösen, mivel egyedül neveli gyermekét, és karrierjének esetleges tönkremenetele mindkettőjüket érintené. Ugyanakkor úgy véli, hogy a jelenlegi kényelem nem helyettesítheti a közérzetet, ha az utcán látja az emberek rossz helyzetét. Ez a meggyőződés vezette arra, hogy kiálljon. Az életjáradékát nem a kormányzattól, hanem a magyar emberektől, az ő adójukból származó jövedelemként fogja fel. Emiatt nem tudta elfogadni azt az érvelést, hogy „én jól élek, más meg nem számít”. Ez a szolidaritáson alapuló elkötelezettség motiválja a közéleti szerepvállalásban.

Visszajelzések és a sportolói szolidaritás

A sportoló elmondása szerint a közéleti szerepvállalása sok pozitív visszajelzést kapott a sport szinte minden szegmenséből. Más élsportolók is megkeresték, akik elmondták, hogy bár ugyanazt gondolják, mint ő, sosem mertek volna nyilvánosan kiállni. Egyikük például arról számolt be, hogy Csipes posztjai hatására döntötte el az utolsó héten, hogy nem a kormánypártra szavaz. Érdekességként említette, hogy hat olimpiai érmével kapcsolatban sem beszéltek róla annyit, mint a közéleti szerepvállalása miatt. Ez is jól mutatja, hogy a véleménynyilvánítás sokszor nagyobb visszhangot kelt, mint a sportteljesítmény. Az is kiderült, hogy a Magyar Kajak-Kenu Szövetségtől két alkalommal is felszólítást kapott a posztjai törlésére, ám ezt megtagadta. Ez a kitartás a véleménye mellett jól példázza elkötelezettségét az elvei iránt.

A sport átszervezése és a jövőbeli tervek

Csipes Tamara nem ért egyet azzal a döntéssel, hogy az új kormány a sportot a Belügyminisztérium alá sorolta. Kíváncsian várja, mit szeretne elérni az új kabinet, de csalódott lenne, ha a sport lenne az egyetlen terület, ahol nem értik meg a „rendszerváltás” lényegét. Ez a kijelentés arra utal, hogy a sportvezetésben és a sportfinanszírozásban is mélyreható változásokra van szükség. Az olimpikon szívesen vállalna szerepet az új kormány munkájában, akár a háttérben, akár vezető pozícióban. Fontos azonban számára, hogy ez ne „bármi áron” történjen, és csak olyan helyre menne, ahol valódi munkát végezhetne. Nem szeretne „kirakatember” lenni, hanem olyan pozíciót töltene be, ahol érdemben tud hozzájárulni a sport fejlődéséhez. Kiemelte, hogy jobban megbecsülné azokat a sportolókat, akik keményen dolgoztak, de nem értek el érmet, és „nullával szálltak ki az egészből”. Ez a gondolat a sportban rejlő elkötelezettséget és az éremcentrikus szemlélet kritikáját is magában foglalja.

Pénzügyi visszaélések és a tao-rendszer öröksége

Az elmúlt években tapasztalt pénzügyi visszaélések kapcsán Csipes Tamara úgy véli, hogy a következményeket a sportolókon vezetik le, nem pedig azokon, akik elkövették azokat. Felveti a kérdést, hogy hova tűnik a pénz, ha még az edzőtáborok kifizetése is problémát jelent a szövetség számára, különösen egy legeredményesebb sportágban. Kritikusan szemléli a tao-rendszer (társasági adókedvezmény a sporttámogatásra) működését is, amely szerinte a szponzori kultúra utolsó maradványait is kiölte. Ez a rendszer, bár eredetileg a sport finanszírozását volt hivatott segíteni, paradox módon a transparencia hiányához és a visszaélésekhez vezetett. A sport finanszírozásának átláthatóbbá és hatékonyabbá tétele kulcsfontosságú a jövőbeli sikerekhez. Az olimpikon reményei szerint az új kormány képes lesz rendszerszintű változásokat elérni ezen a területen is.

Összegzés

• Csipes Tamara, kétszeres olimpiai bajnok, elkötelezett a közéleti véleménynyilvánítás iránt, még akkor is, ha ez konfliktusokat szül.
• A Magyar Kajak-Kenu Szövetség többször is megpróbálta rávenni a kritikus posztok törlésére, sikertelenül.
• A sport átszervezése és a Belügyminisztérium alá helyezése aggodalmat kelt az olimpikonban a rendszerváltás mélységét illetően.
• Csipes Tamara nyitott a kormányzati szerepvállalásra, de csak olyan pozícióban, ahol érdemben tud dolgozni.
• Az olimpikon szerint a sportban tapasztalt pénzügyi visszaélések következményeit nem a felelősök, hanem a sportolók viselik.
• A tao-rendszer kritikája rávilágít a sportfinanszírozás átláthatóságának és hatékonyságának problémáira.