Nagy Gábor Bálint nem mond le, vagyonvisszaszerzést ígér

A tények

• Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész nem mond le hivataláról.
• A legfőbb ügyész szerint a politikai befolyásolás vádja nem helytálló tevékenységével kapcsolatban.
• A vagyonvisszaszerzési hivatalt jó ötletnek tartja, amennyiben ügyesen kidolgozzák az alapjait.
• Bízik abban, hogy a Dubajban tartózkodó Ferrarikat is képesek lesznek visszaszerezni.
• Az MNB-ügyet a Legfőbb Ügyészség vonta magához, mert nem kaptak megnyugtató válaszokat a nyomozó hatóságoktól.
• Balásy Gyula cégével szemben a Diákhitel Központ túlárazott szerződései miatt indult büntetőeljárás.
• A Völner Pál elleni korrupciós ügyben kétséget kizáró bizonyítékok vannak bűncselekmények elkövetésére.

A legfőbb ügyész nem távozik posztjáról

Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész nem kíván lemondani hivataláról, annak ellenére, hogy erre Magyar Péter szólította fel. A legfőbb ügyész a 24.hu-nak adott interjúban visszautasította azt az implicit állítást, hogy tevékenységét a politika bármilyen szempontból befolyásolta volna. Több évtizedes igazságügyi pályafutása után szakmai tapasztalata alapján vállalta el a pozíciót, és nem tartja helytállónak a politikai befolyásolás vádját. A legfőbb ügyész hangsúlyozta, nem érzett politikai nyomást az ügyészség munkáján, és kapcsolatuk a kormányzattal csupán annyi, amennyi jogalkotási feladatokból fakad. Előfordult, hogy jogi megoldások nem megfelelőségére hívták fel a figyelmet. Az ügyészség munkájára nehezedő politikai nyomást sosem tapasztalta, és ő sem adott utasítást arra, hogy bizonyos politikai szint felett ne nyomozzanak egy ügyben. A választási naptárhoz sem igazítják az ügyészi tevékenységet, így a választási eredményeknek nincs közvetlen köze a nyomozások megindulásához.

Vagyonvisszaszerzés és a Dubajban lévő Ferrarik

Nagy Gábor Bálint ígéretet tett arra, hogy a törvénytelenül külföldre vitt vagyonokat, akár Dubajból is, képesek lesznek visszaszerezni. Bár hivatalosan nincs tudomásuk arról, hogy bárki sportautót vitt volna Dubajba, a legfőbb ügyész biztos abban, hogy a legnehezebb esetekben is megoldást találnak majd. A Tisza Párt által javasolt nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatalt jó ötletnek tartja, különösen olyan esetekben, ahol szabálytalanságok nem minősülnek bűncselekménynek. Elismerte, hogy ennek jogi háttere nem egyszerű, de ha alapjai ügyesen kidolgozásra kerülnek, akkor szerinte a gyanús körülmények között szerzett vagyonok visszaállíthatók. Az állítólagos vagyonmenekítésekről elmondta, hogy a NAV pénzmosás elleni szervezeti egységéhez futottak be jelzések, de konkrét személyek érintettségéről nem rendelkezik információval. Az MNB-ügyet azért vonta magához a Legfőbb Ügyészség, mert fél év elteltével sem kaptak megnyugtató válaszokat a nyomozó hatóságoktól, és nem tudták megállapítani a tényállást.

Balásy Gyula cége és a Diákhitel Központ ügyei

Balásy Gyula cégével szemben már Magyar Péter Partizánban adott interjúja után büntetőeljárás indult a Diákhitel Központtal kötött túlárazott szerződések miatt. Ez az ügy jelenleg felderítési szakban van, és érkeztek feljelentések, indultak büntetőeljárások, valamint a vagyonok miatt kényszerintézkedéseket is alkalmaztak. Nagy Gábor Bálint a milliárdos számláinak zárolásáról általánosságban annyit mondott, hogy ez a bankok jelzései alapján, a NAV hatáskörébe tartozik. Konkrétan Balásy cégeit érintő bűncselekmény gyanújáról nem tudott válaszolni, de megerősítette, hogy történtek feljelentések és büntetőeljárások, illetve vagyonbiztosítási intézkedések. Az interjú során a legfőbb ügyész utalt arra is, hogy a „nagy ügyekben” jellemző a versenyfutás az információk szolgáltatása és az egyezségkötés érdekében, ami hasonló az amerikai filmekben látott vádalkuhoz.

A nyomozások előrehaladása és a rezsimváltás hatása

A legfőbb ügyész szerint az ügyészségi munka, különösen olyan ügyekben, amelyek korábban elképzelhetetlennek tűntek, nem a választási eredmények miatt látványos. Ezekben az ügyekben a nyomozás szépen haladt előre, és most jutott el abba a fázisba, hogy a nyilvánosság előtt is érzékelhető cselekményekre kerülhet sor. „Azzal, hogy van egy rezsimváltás, és bizonyos emberek most úgy érzik, hogy jobb, ha megszólalnak, az nyilván a mi munkánkat is segítheti” – fogalmazott Nagy Gábor Bálint. Ezzel arra utalt, hogy az elkövetők közötti érdekellentét, összetartás és a bizonyítékok beszerzésének nehézségei a rezsimváltás utáni időszakban könnyebbé válhatnak. A Központi Nyomozó Főügyészség munkatársai a legfőbb ügyész tájékoztatása szerint akár már a következő hetekben „konkrét eljárási cselekményeket” terveznek az MNB-ügyben, amelynek részleteiről a nyomozás érdekeire tekintettel nem árulhatott el többet.

A Völner-ügy és a szakmai munka folytatása

Nagy Gábor Bálint nem gondolja, hogy Völner Pál igazságügyi államtitkár megúszná a korrupciós ügyet, mivel „kétséget kizáró bizonyítékok vannak bűncselekmények elkövetésére” az ügyében. Ez innentől már nyomozástaktikai és -technikai kérdés. A legfőbb ügyész biztos abban, hogy a szakmai munkáját szeretné folytatni, és csak a 2025 júniusa utáni időszak ügyeiért, illetve az előadó ügyészként a keze alatt átment ügyekért tud felelősséget vállalni. Az ügyészség munkájára nehezedő politikai nyomást sosem érezte, és ő sem adott senkinek arra utasítást, hogy bizonyos politikai szint fölött ne nyomozzanak egy ügyben. Azt is elutasította, hogy az ügyészség tevékenységét a választási naptárhoz igazítanák.

Összegzés

• A legfőbb ügyész, Nagy Gábor Bálint nem mond le, és elutasítja a politikai befolyásolás vádját.
• A hatóságok ígéretet tesznek a külföldre menekített vagyonok, köztük luxusautók visszaszerzésére.
• Több büntetőeljárás van folyamatban, köztük a Balásy Gyula cégével és a Diákhitel Központtal kapcsolatos ügy.
• Az MNB-ügyet a Legfőbb Ügyészség vonta magához a nyomozó hatóságoktól kapott elégtelen válaszok miatt.
• A legfőbb ügyész szerint a rezsimváltás kedvezhet a bizonyítékok beszerzésének és az ügyek felderítésének.
• A Völner Pál elleni korrupciós ügyben kétséget kizáró bizonyítékok állnak rendelkezésre.