Forint árfolyama 365 alá erősödött, de az EKB kamatdöntése és a japán intervenció tartja izgalomban a piacokat

A tények

• Az EUR/HUF árfolyam csütörtökön 364,7 körül stabilizálódott.
• Az USD/HUF árfolyam 310,3-310,8 között mozgott.
• A japán jegybank 2024 óta először avatkozott be a devizapiacon, a jen 3%-ot erősödött.
• Az EKB várhatóan 14:15-kor bejelenti kamattartását, 90%-os piaci várakozás mellett.
• A Magyar Nemzeti Bank 6,25%-on tartotta az alapkamatot, és megerősítette óvatos monetáris politikáját.
• Az iráni háború miatt az olaj- és gázárak emelkedtek, ami növeli az inflációs nyomást.
• A forint volatilitása csökkent, de még mindig magasabb, mint a konfliktus előtt.

Forint-erősödés és stabilizálódás

Csütörtökön a forint árfolyama az euróval szemben 365 alá erősödött, és délutánra 364,7 körül stabilizálódott. A dollárral szemben 310,3-310,8 között ingadozott, ami enyhe erősödést jelent a korábbi 314 feletti szintekhez képest. A nap folyamán a forint az olajárral együtt kapaszkodott vissza, miután reggel még 367 közelében járt az euróval szemben. A piaci szereplők figyelme az Európai Központi Bank (EKB) kamatdöntésére és a japán jegybank intervenciójára összpontosult. A forint árfolyama dél óta 364 és 365 között mozgott, ami azt jelzi, hogy az erősödés alábbhagyott, de a stabilitás megmaradt. A japán jegybank csütörtökön beavatkozott a devizapiacon, ami a jen 3 százalékos erősödését eredményezte. Ez volt az első hivatalos intervenció 2024 óta, és a Nikkei értesülése szerint a japán kormány és a Bank of Japan közösen lépett fel a gyengélkedő valuta támogatására.

EKB kamatdöntés: várakozások és tét

Az EKB magyar idő szerint 14:15-kor teszi közzé áprilisi kamatdöntését, amelyet a piacok 90 százalékos valószínűséggel kamattartásként várnak. A döntés hátterében az iráni háború által kiváltott energiaválság áll, amely stagflációs környezetet teremtett: magas infláció és alacsony növekedés jellemzi a gazdaságot. A befektetők különösen figyelik Christine Lagarde jegybankelnök értékelését az energiaválság gazdasági hatásairól és a nap folyamán megjelent makroadatokról. Mivel az energiasokk számszerű hatásai várhatóan csak a nyári hónapokban jelentkeznek, a sajtótájékoztató fő tétje a jegybanki narratíva és a 2022-es párhuzamok megalapozottsága lesz. Az EKB döntését egyre fokozódó bizonytalanság övezi, amelyet az iráni háború és az energiaárak emelkedése táplál. A piacok arra számítanak, hogy a jegybank a kamatok tartása mellett óvatos hangnemet üt meg.

MNB kamattartás: 6,25 százalékon maradt az alapkamat

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a várakozásoknak megfelelően 6,25 százalékon tartotta az alapkamatot, és a kamatfolyosó sem változott. A jegybank megerősítette előretekintő iránymutatását, hangsúlyozva az óvatos és türelmes monetáris politika szükségességét. A Tanács közleményében kiemelte: „A Monetáris Tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett. A szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt.” A jegybank folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat és a pénzügyi piaci folyamatokat, amelyek alapján adatvezérelten dönt az alapkamatról. A geopolitikai feszültségek, különösen az iráni háború, kedvezőtlenül hatnak a globális inflációs és növekedési kilátásokra. Az MNB szerint a konfliktus jelentősen emelte a világpiaci olajárat és az európai gázárat, ami növeli az inflációs nyomást.

Inflációs kilátások és a forint szerepe

Az MNB előrejelzése szerint 2026 márciusában az infláció 1,8 százalékra nőtt, míg a maginfláció 1,9 százalékra csökkent. A beérkezett adatok összhangban vannak a márciusi Inflációs jelentés előrejelzésével. A fogyasztóiár-index emelkedését az üzemanyagok áremelkedése okozta, amit az iparcikkek és a piaci szolgáltatások dezinflációja részben ellensúlyozott. Az év első hónapjaiban a vállalati árvárakozások némileg emelkedtek, de továbbra is visszafogott dinamikát jeleztek. A lakossági inflációs várakozások mérséklődtek. A jegybank szerint az idei év során a magas energiaárak begyűrűzésével folytatódik az infláció emelkedése, ugyanakkor az erősebb forint mérsékli az áremelkedés ütemét. Az infláció várhatóan 2026 harmadik negyedévétől a toleranciasáv felett alakul, majd 2027 második felében tér vissza fenntarthatóan a jegybanki célra. A bizonytalan világgazdasági környezetben a stabilitásorientált monetáris politika és az inflációs kilátások folyamatos elemzése indokolt.

Geopolitikai kockázatok és piaci hatások

Az iráni háború jelentősen emelte a világpiaci olajárat és az európai gázárat, ami növeli az inflációs nyomást világszerte. A forint árfolyama az elmúlt hetekben ingadozott, de a választások után a hazai eszközök kockázati felára mérséklődött, ami mögött az európai uniós forrásokkal és az euróbevezetéssel kapcsolatos várakozások állnak. A forint erősödött, és csökkent a volatilitás, de még mindig magasabb, mint az iráni háború előtt. Az MNB szerint előretekintve meghatározó, hogy a kockázati felárak csökkenése fennmaradjon. A jegybank kiemelten fontosnak tartja a pénzpiaci és devizapiaci stabilitást. A japán jegybank intervenciója is befolyásolta a globális devizapiacokat: a jen erősödése hatással lehet a feltörekvő piaci valutákra, köztük a forintra is. A piacok figyelik, hogy más jegybankok is követik-e a japán példát.

Kilátások: mit hoz a jövő?

Az EKB kamatdöntése és a japán intervenció után a piacok a következő hetekben a makrogazdasági adatokra és a geopolitikai fejleményekre összpontosítanak. Az energiaárak további emelkedése újabb inflációs hullámot indíthat el, ami a jegybankokat további kamatemelésre kényszerítheti. A forint árfolyama szempontjából kulcsfontosságú, hogy az MNB fenntartja-e a szigorú monetáris kondíciókat, és hogy az európai uniós forrásokkal kapcsolatos tárgyalások milyen eredményt hoznak. A jegybank hangsúlyozta, hogy az inflációs várakozások horgonyzásához elengedhetetlen a hazai pénzügyi piacok, kiemelten a devizapiac stabilitásának fenntartása. A következő hónapokban az iráni konfliktus eszkalációja vagy deeszkalációja jelentős hatással lehet a forint árfolyamára és a magyar gazdaságra. A befektetők óvatosak, de a forint jelenlegi stabilitása némi optimizmusra ad okot.

Összegzés

• A forint csütörtökön 364,7-es euróárfolyamon stabilizálódott, miután reggel még 367 közelében járt.
• Az MNB 6,25%-on tartotta az alapkamatot, és hangsúlyozta a szigorú monetáris kondíciók fenntartását.
• Az EKB várhatóan kamattartást jelent be, de a piacok Lagarde értékelésére figyelnek az energiaválságról.
• A japán jegybank 2024 óta először avatkozott be a devizapiacon, ami 3%-os jen-erősödést hozott.
• Az iráni háború miatt emelkedő energiaárak növelik az inflációs nyomást, amit az erősebb forint részben ellensúlyoz.
• Az infláció 2026 harmadik negyedévétől a toleranciasáv felett alakul, és 2027 második felében tér vissza a célra.