Magyar Péter az MTA előtt: helyreállítjuk az akadémiai autonómiát, újra csatlakozunk az Erasmus-hoz és a Horizon-hoz

A tények

• Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és leendő miniszterelnök felszólalt az MTA 200. ünnepi közgyűlésén.
• A magyar állam évente két-háromszor annyit költ propagandára, mint tudományra – állította Magyar az MTA felmérésére hivatkozva.
• A HUN-REN elnöke és vezérigazgatója tíz-hússzor annyit keres, mint a HUN-REN kutatói.
• Magyar bejelentette: a szükséges törvényi változtatásokkal lehetővé teszik a magyar egyetemek és kutatóintézetek visszatérését az Erasmus és a Horizon programokba.
• A kutatás-fejlesztési ráfordítást középtávon a GDP 2%-a fölé, hosszú távon az uniós 3%-os átlagra emelik.
• Freund Tamás, az MTA elnöke, Magyar Péter édesanyjának másod-unokatestvére – ezt Magyar előre jelezte, hogy megelőzze a sajtótalálgatásokat.

Rendszerváltás a tudományban: Magyar Péter az MTA 200. közgyűlésén

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és a leendő miniszterelnök hétfőn Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia 200. ünnepi tisztújító közgyűlésén mondott beszédet. Freund Tamás, az MTA elnöke hosszú felszólalása után kapott szót, és kijelentette: „kevés nagyobb megtiszteltetés” van annál, mint hogy a „magyar társadalom által a legmegbecsültebb intézmény” közgyűlésén szólalhat fel. Magyar szerint az ország „korszakhatárhoz”, „valódi rendszerváltáshoz” érkezett, amelyben a tudománynak és a tudósok közösségének meghatározó szerep jut. Felidézte, hogy a nemzetet mindig a kiművelt emberek vezették ki a legnehezebb helyzetekből, és leszögezte: „azé a nemzeté a jövő, amely a tudományba fektet”.

Éles bírálat a kormány tudománypolitikája ellen

Magyar nem kerülte az éles hangú bírálatot sem. Elmondása szerint a tudomány az elmúlt másfél évtizedben a politika kárvallottjává vált. A kormány „ellenségként, nem pedig partnerként kezelte az akadémiai szférát, és erőből nyomta le akaratát a tudományos szféra torkán”. A politikai nyomás a felsőoktatást is elérte – példaként az Erasmus-ösztöndíjak körüli helyzetet hozta fel. Súlyos aránytalanságra is felhívta a figyelmet: a magyar állam évente két-háromszor annyi pénzt fordított propagandára, mint tudományra. Az MTA felmérésére hivatkozva közölte, hogy a fiatal kutatók többsége az anyagi kilátástalanság és a támogatások hiánya miatt hagyja el a pályát.

A HUN-REN belső egyenlőtlenségei és az uniós pénzek zárolása

Magyar szóba hozta a HUN–REN elnökének és vezérigazgatójának helyzetét: ők tíz-hússzor annyit keresnek, mint a HUN-REN kutatói – ez szerinte tarthatatlan egyenlőtlenséget tükröz a rendszeren belül. Kiemelte, hogy az Európai Unió „nagyon komolyan vette az akadémiai autonómia sérülését, ami akkora normasértésnek számít, hogy annak helyreállítása az uniós pénzek lehívásának egyik kritériuma”. Hozzátette: „ezt a helyzetet a távozó miniszterelnök és a kabinetje egy pillanatig sem szándékozta helyreállítani”. Első kormányzati teendőik egyike lesz ennek a kérdésnek a rendezése.

Ígéretek: autonómia, átláthatóság és stabil finanszírozás

Magyar Péter több határozott vállalást tett a tudományos közösség felé. Garantálják az akadémiai szabadságot, az akadémia függetlenségét, az átláthatóságot, a közpénzek hatékony felhasználását és a politikai befolyás nélküli működést. „Minden fontos szakmai, szakpolitikai döntés, legyen szó egészségügyről, oktatásról, energiáról, közlekedésről vagy éghajlatvédelemről, tudományos megalapozottságon nyugszik majd, tényeken, adatokon” – mondta. Stabil, többéves, kiszámítható finanszírozást ígért, amelynek hosszú távú célja az uniós átlag elérése. „Megteremtjük a stabil finanszírozási feltételeit az intézeteknek, e mellé egyszerűbb, gyorsabb pályázati rendszert állítunk fel” – tette hozzá.

Visszatérés az Erasmus-hoz és a Horizon-hoz, fiatal kutatók támogatása

Magyar bejelentette: „a szükséges törvényi változtatások meghozatalával” lehetővé teszik, hogy a magyar egyetemek, kutatóintézetek és kutatók előtt újra megnyíljon a lehetőség az Erasmus és a Horizon programokban való részvételre. Kezdő kutatói ösztöndíjak, mobilitási és visszatérési programok indulnak, a fiataloknak kiszámítható bérpálya és lakhatási támogatás fog járni. Az államháztartás rendbetételét követően, több éves viszonylatban kiszámítható pályára állítják a közkiadásokat és a teljes kutatás-fejlesztési ráfordítást a bruttó hazai össztermék két százaléka fölé emelik középtávon, a hosszú távú cél pedig az uniós, három százalékos átlag elérése.

Freund Tamás rokoni kapcsolata és a kormányzati tervek

Magyar Péter előre jelezte, „mielőtt a sajtó kikutatná”, hogy Freund Tamás, az MTA elnöke az édesanyja másod-unokatestvére. Ezt valószínűleg azért közölte, mert az igazságügyi miniszteri posztra a sógorát, Melléthei-Barna Mártont jelölte. Freund Tamás a közgyűlésen kiemelte: a nemzet szolgálatára napokon belül felesküdő új kormány és az MTA között a kapcsolat „jó irányba, a közös szolgálat, a partneri viszony irányába indul el”. Erre biztosítékot jelenthet, hogy Magyar Péter és Tanács Zoltán, a tudományért és technológiáért felelős leendő miniszter is elfogadta a meghívást.

„Szabad tudomány nélkül nincs szabad ország”

Magyar Péter beszédét azzal zárta, hogy garantálja: a kormányzat visszatér a tudományos világot tisztelő és partnerként kezelő attitűdhöz. „Tudom, ezek komoly, de elengedhetetlen változások, hogy végre egy szabad, autonóm, perspektívával rendelkező pályára állíthassuk a magyar akadémiai szférát” – mondta. A leendő miniszterelnök Antall Józsefet idézte, aki 1990-ben azt mondta: „mindent kövessen el az akadémia, hogy a tudomány, a tudományos élet és a kutatók közössége az igazságot szolgálja”. Magyar szerint ez a filozófia az elmúlt évtizedekben eltűnt, de most újra érvényre kell juttatni.

Összegzés

• Magyar Péter az MTA 200. közgyűlésén ígéretet tett az akadémiai autonómia helyreállítására és a politikai befolyás megszüntetésére.
• A magyar állam évente kétszer-háromszor többet költ propagandára, mint tudományra – ez az arány megváltozhat.
• A HUN-REN vezetői tíz-hússzor annyit keresnek, mint a kutatók; Magyar ezt tarthatatlannak nevezte.
• Az új kormány törvényi változtatásokkal kívánja lehetővé tenni a magyar intézmények visszatérését az Erasmus és Horizon programokba.
• A K+F ráfordítások célja középtávon a GDP 2%-a, hosszú távon az uniós 3%-os átlag elérése.
• Freund Tamás, az MTA elnöke, Magyar Péter távoli rokona; ezt a politikus előre nyilvánosságra hozta.