Simor András: A magyar gazdaság krónikus beteg, az akut baj a 6 százalékos költségvetési hiány

A tények

• Simor András szerint az idei költségvetési hiány elérheti a 6 százalékot.
• A magyar gazdaság növekedési képessége közel nulla, a versenyképesség helyreállítása 2–5 év.
• Az állam az EU-átlag kétszeresét költötte a gazdaságra, torzítva a versenyt.
• A beruházások 5-6 éve csökkenő tendenciát mutatnak.
• Tóth Gábor Attila szerint a NER-telenítés a legsürgősebb jogi feladat.
• Kramarics Szandra szerint a családi pótlék emelése nagy teher lenne a költségvetésnek.
• A konferenciát a CEU Bibó István Szabadegyetem szervezte 'Első 100 nap' címmel.

Kétféle betegség: akut hiány és krónikus növekedési válság

Simor András, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke egy budapesti konferencián orvosi metaforával írta le a magyar gazdaság állapotát: akut és krónikus problémát azonosított. Az akut baj a költségvetés helyzete – a távozó kormány 5 százalékos hiánnyal számolt, de Simor és Magyar Péter szerint ez év végére 6 százalékra emelkedhet. A krónikus betegség a növekedés hiánya: a gazdaság jelenleg képtelen a gyors növekedésre, amihez legalább 5 év szükséges. A volt jegybankelnök a CEU-n rendezett „Első 100 nap: Mik lennének a legfontosabb intézkedései az új kormánynak?” című eseményen beszélt. Szerinte a versenyképtelenséget az állam példátlan beavatkozásai okozták: Magyarország kétszer annyit költött a gazdaságra, mint az EU-országok átlaga, ami mesterségesen tartott életben cégeket, miközben visszafogta a versenyképes vállalkozásokat.

A torzító adórendszer és a GVH szerepe

Simor kiemelte a torzító adórendszert, amely ágazatonként eltérően adóztatta a cégeket, valamint a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) magatartását. Hivatkozott Berezvai Zombor, a GVH korábbi vezető elemzőjének beszámolójára, amely szerinte a piaci verseny politikai fogvatartásának legdurvább fokozatát jelzi. A GVH egyes cégeknek szabad kezet adott, másokat igazságtalanul büntetett – ez tovább mélyítette a versenyhátrányt. A tisztességes verseny helyreállítása sem hoz azonnali eredményt: Simor szerint 2–5 év kell ahhoz, hogy a változások érzékelhetők legyenek. Addig a társadalomnak türelemmel kell viselnie az átmeneti időszakot, a kormánynak pedig kommunikációval kell áthidalnia a nehézségeket.

Bizalom, bizalom, bizalom – a gyógyulás három lépése

Simor három szóban foglalta össze a szükséges gyógymódot: bizalom, bizalom és bizalom. Első lépésként a társadalmat meg kell nyugtatni, hogy nem lesz háború – ellentétben a Fidesz-propaganda üzeneteivel. A háborútól tartó lakosság nem költ, hanem tartalékol, a cégek pedig nem ruháznak be, ami tovább rontja a gazdasági kilátásokat. A második lépés egy olyan kormányprogram, amelyet a gazdasági és pénzügyi elemzők hitelesnek minősítenek. Ez beépül az állampapírhozamokba és a vállalkozói döntésekbe. Harmadik lépésként a transzparens kormányzást említette: a kormány tegye azt, amit mond, és mondja azt, amit tesz. Ennek már látszanak jelei a forint erősödésében és az állampapírhozamok emelkedésében.

A Tisza Párt ígéretei és a költségvetési dilemma

Simor rámutatott: a Tisza Párt választási programja rengeteg ígéretet tartalmaz – a családi pótlék emelése, a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentése, a medián bér alatt keresők szja-csökkentése –, amelyek óriási pluszkiadást jelentenek. Nem látja, miből lesz ezekre pénz. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az új kormány az uniós pénzeket a költségvetés helyzetének javítására használja, az nem segíti a gazdasági fejlődést; ha viszont a forrásokat a növekedésbe forgatja, az akut hiány marad megoldatlan. A volt jegybankelnök szerint a kormánynak konzervatív tervezésre van szüksége, mert a lakosság már nem hisz a repülőrajt-ígéretekben. Ez viszont még nehezebbé teszi a költségvetés helyzetét.

Jogi NER-telenítés és az igazságtétel kihívásai

Tóth Gábor Attila alkotmányjogász, a Debreceni Egyetem tanára szerint a NER-telenítés a legsürgősebb jogi feladat. Bár a „jogban a varázsige a kétharmad volt”, ami miatt itt nincsenek akkora dilemmák, mint a gazdaságban, a permanenssé vált rendkívüli jogrendet meg kell szüntetni, és vissza kell állítani a parlament tekintélyét. Az első 100 nap legfontosabb lépései: NER-teleníteni az alaptörvényt, és eltávolítani a közjogi tisztségviselőket, akik nem a kormány fékjei és ellensúlyai voltak, hanem a NER-t szolgálták. Az igazságtétel kapcsán Tóth hangsúlyozta: az áldozatok kárpótlása fontos, de az ügynökakták esetében ez inkább információs kárpótlás lesz, semmint jogi. Ügyelni kell arra, hogy az elszámoltatást ne indulat vagy bosszú vezérelje, ne váljon boszorkányüldözéssé. A jogalkotókra nagy feladat vár az egyensúly megtalálásában.

Szociálpolitikai fordulat: egyenlőség a programban

Kramarics Szandra szociálpolitikus, az ELTE TK Szociológiai Intézetének munkatársa szerint a szociális rendszer újrahuzalozása jelentős feladat. A családi pótlék emelése nagy teher lenne az amúgy is rossz helyzetben lévő költségvetésnek. Ő a gyes vagy az ápolási díj emelését is fontosnak tartja, mivel ezek kevésbé terhelik a költségvetést, miközben ugyanolyan fontosak. Összességében a szociális kiadások növelését tartja a legfontosabbnak, és óriási előrelépésnek nevezte, hogy a Tisza Párt programjában megjelenik az egyenlőség mint cél. A szakértők szerint az új kormány előtt álló feladatok hatalmasak, és a társadalomnak türelemre lesz szüksége.

A rendszerváltás természete és a kilátások

Tóth Gábor Attila szerint a 2026-os választás nem pusztán kormányváltás volt, de nem is nevezhető teljes rendszerváltásnak 1989-hez képest. Akkor egy szovjet típusú államszocialista rendszerből tértek át a piacgazdaságra és egypárti diktatúrából parlamenti rendszerbe; a NER esetében csak politikai rendszerváltásról beszélhetünk. Simor András hozzátette: a magyar gazdaság ma gyors növekedésre képtelen, és a felzárkózáshoz nagyon más eszközökhöz kell nyúlni. A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy az elvárások nagyok, de az alakuló kormány helyzete rendkívül nehéz. A bizalom visszaépítése, a transzparencia és a jogállamiság helyreállítása kulcsfontosságú, de ezek eredményei csak évek múlva lesznek érzékelhetők.

Összegzés

• Simor András szerint a magyar gazdaság akut baja a 6 százalékos költségvetési hiány, krónikus baja a növekedésképtelenség.
• A versenyképesség helyreállítása 2–5 évet vesz igénybe, a növekedés beindulása minimum 5 év.
• A Tisza Párt választási ígéretei óriási pluszkiadást jelentenek, amelyek fedezete bizonytalan.
• A bizalom visszaépítése három lépésben lehetséges: háborús félelem eloszlatása, hiteles kormányprogram, transzparens kormányzás.
• A jogi NER-telenítés sürgős, de az igazságtételnél ügyelni kell a boszorkányüldözés elkerülésére.
• A szociálpolitikában az egyenlőség megjelenése előrelépés, de a családi pótlék emelése komoly költségvetési kihívás.