Balásy Gyula felajánlja cégeit az államnak, miközben a rendőrség nyomoz a Lounge-csoport ügyében

A tények

• Balásy Gyula a Kontrollnak adott interjújában jelentette be, hogy közérdekű kötelezettségvállalás keretében átadja cégeit és befektetéseit az államnak.
• A felajánlás négy cég 100%-os üzletrészére és három magántőkealapban lévő több tízmilliárd forint értékű befektetési jegyre vonatkozik.
• A Lounge-csoport 1352 közbeszerzési szerződést nyert el, összesen 1135 milliárd forint értékben, és csak 77-et veszített el.
• 2017 óta Balásy 92 milliárd forint osztalékot vett ki cégeiből.
• A rendőrség nyomozást indított a Lounge-csoport ügyében, pénzösszegeket foglalt le és számlákat zárolt.
• A NAV hűtlen kezelés és pénzmosás miatt indított nyomozást ismeretlen tettes ellen.
• Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint a felajánlás taktikai pillanatot jelenthet a hatóságoknak.

Egy váratlan felajánlás a Kontroll stúdiójában

Balásy Gyula, a Fidesz-kormányok egyik legkedveltebb kommunikációs cégcsoportja, a Lounge tulajdonosa hétfőn a Kontroll című műsorban bejelentette, hogy közérdekű kötelezettségvállalás keretében átadja az államnak a cégeit és befektetéseit. A műsorba bevitt közokiratban lemondana a Lounge Design, a Lounge Event és a New Land Media Kft. 100 százalékos üzletrészéről, valamint az utóbbi kettő 95 százalékos tulajdonában álló Visual Europe Zrt.-ben lévő üzletrészéről is. Emellett felajánlotta három, meg nem nevezett magántőkealapban lévő, több tízmilliárd forint értékű befektetési jegyeit. Balásy a műsorban azt mondta, nem kell takargatnia semmit, de látja, hogy tevékenységeik „túlmutatnak a piaci kommunikációs folyamatokon”, és ezeknek a feladatoknak az elvégzése az állam kezében van a legjobb helyen. Arra a kérdésre, hogy akkor is megtette volna-e a felajánlást, ha nem a Tisza Párt kétharmados győzelmével zárul az áprilisi országgyűlési választás, azt felelte, nem tudja.

A közérdekű kötelezettségvállalás jogi keretei

A közérdekű kötelezettségvállalás az adományozás egyik formája: egyoldalú nyilatkozat, amellyel a nyilatkozó pénzt vagy más vagyoni szolgáltatást ígér egy meghatározott közérdekű célra. A nyilatkozatban feltételek szabhatók, és kedvezményezett is kijelölhető. Az egyik, névtelenséget kérő ügyvéd szerint a felajánlás jogilag kikényszeríthető, azaz az állam elfogadhatja a nyilatkozatot. Az államnak azonban lehetősége van elutasítani is, ekkor a tulajdonosi szerkezet nem változik. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója elmondta, hogy a közérdekű kötelezettségvállalást általában díjkitűzésre használják, például cserbenhagyásos gázolás esetén. A cégvagyon felajánlása példa nélküli, és nem számított hasonlóra NER-es üzletemberektől. Hozzátette, az állam nem köteles átvenni a cégeket, de előfordulhat, hogy akaratán kívül is tulajdonossá válik, például öröklés esetén.

A Lounge-csoport teljesítménye és a közbeszerzések

A Balásyhoz köthető cégek az elmúlt években 1352 közbeszerzési szerződést nyertek el, és mindössze 77-et veszítettek el. Ez összesen 1135 milliárd forintnyi közbeszerzést jelent. 2017 óta Balásy 92 milliárd forint osztalékot vett ki cégeiből. A cégcsoport a Fidesz-kormányok vizuális kommunikációjának egyik fő letéteményese volt, olyan plakátokkal, amelyek Brüsszelt, Sorost és a háborút tematizálták. Ligeti szerint a felajánlott cégek mögött gyakorlatilag nincs teljesítmény, évekig a közbeszerzések lefölözőiként szolgáltak. Szerinte az állam „500 kirúgásra váró alkalmazottat örökölne”. A nemzeti vagyonról szóló törvény kimondja, hogy az állam csak átlátható szervezetben szerezhet tulajdont, kivéve ha nem saját döntésből, hanem jogi kényszer miatt válik tulajdonossá. Balásy cégei valószínűleg nem átláthatók, de Ligeti szerint lehet, hogy átláthatóvá tehetők, vagy mentesülhetnek a követelmény alól.

Nyomozás a Lounge-csoport ellen

A rendőrség bejelentette, hogy nyomozást indított a Lounge-csoport ügyében, pénzösszegeket foglalt le és számlákat zárolt. Az eljárást egyelőre feltételezett vagyonmenekítéssel kapcsolatban folytatják. A NAV hűtlen kezelés és pénzmosás miatt indított nyomozást ismeretlen tettes ellen. Ligeti szerint Balásy felajánlása taktikai lépést jelenthet a hatóságoknak. „Most kellene a hatóságoknak észlelniük, hogy van egy gyenge láncszem, aki révén gyaníthatóan túlárazott közbeszerzésekre vonatkozó információkat lehetne szerezni.” Szerinte most el lehet indítani hűtlen kezelés gyanújával ismeretlen elkövetővel szemben a büntetőeljárást, ahol Balásy lehetne az egyik tanú. A nyomozás elindításához büntetőjogi gyanú szükséges, és Ligeti szerint Balásy döntése ezt a feltételt teljesíti.

Politikai és piaci reakciók

A bejelentés után sorra álltak elő politikusok és szakmabeliek. A HVG több cikkben foglalkozott Balásy meggazdagodásával, köztük 154 cikkel, amelyek Hadházy Ákos korábbi állításaira reflektálnak. A szakmai szervezetek cáfolták Balásy kijelentéseit, miszerint valós verseny zajlott volna a reklám- és médiapiacon. Balásy felajánlása kapcsán felmerült, hogy az nem normális piaci magatartás, és taktikai pillanatot jelenthet a hatóságok számára. A jogászok szerint a nyilatkozat pontos tartalma lesz meghatározó, és az állam dönthet úgy is, hogy nem fogadja el a felajánlást.

Következmények és nyitott kérdések

A felajánlás jogi sorsa bizonytalan. Az államnak mérlegelnie kell, hogy átveszi-e a cégeket, figyelembe véve az átláthatósági követelményeket és a cégek tényleges értékét. Ligeti szerint az állam nem olyan vagyont venne át, aminél biztosan lennének megrendelések a következő években. A nyomozások tovább folytatódnak, és Balásy felajánlása akár tanúként is szerepet játszhat a büntetőeljárásban. Az áprilisi választások kimenetele – a Tisza Párt kétharmados győzelme – nyomán Balásy lépése új megvilágításba kerülhet, bár ő maga nem tudta megmondani, hogy akkor is megtette volna-e a felajánlást, ha más lenne a politikai helyzet.

Összegzés

• Balásy Gyula közérdekű kötelezettségvállalással ajánlotta fel cégeit és befektetéseit az államnak, ami jogilag példa nélküli a NER-es üzletemberek körében.
• A Lounge-csoport 1352 közbeszerzést nyert el, összesen 1135 milliárd forint értékben, és 92 milliárd forint osztalékot fizetett ki Balásynak 2017 óta.
• A rendőrség és a NAV nyomozást indított a Lounge-csoport ellen vagyonmenekítés, hűtlen kezelés és pénzmosás gyanújával.
• Jogászok szerint a felajánlás taktikai lehetőséget teremt a hatóságoknak a túlárazott közbeszerzések kivizsgálására.
• Az állam nem köteles elfogadni a felajánlást, és a cégek átláthatósága is kérdéses a nemzeti vagyonról szóló törvény alapján.
• Balásy lépése összefüggésbe hozható a közelgő áprilisi választásokkal és a politikai erőviszonyok változásával.