Brüsszel több fronton is eljárást indított Magyarország ellen a leköszönő kormány vitatott intézkedései miatt

A tények

• Az Európai Bizottság szerdán több kötelezettségszegési eljárást és pert indított Magyarország ellen.
• A benzinárstop csak magyar rendszámú járművekre vonatkozik, literenként 595 forintos benzin- és 615 forintos gázolajárral.
• A kiskereskedelmi különadó ügyében a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé vitte Magyarországot.
• Magyarország nem ültette át a női kvótára vonatkozó uniós irányelvet, melynek határideje 2024. december 28. volt.
• Az embercsempészek szabadon engedését lehetővé tevő magyar szabályozás miatt is eljárás indult.
• Magyar Péter szerdán Ursula von der Leyennel tárgyalt a befagyasztott EU-s pénzek felszabadításáról.

Több fronton indított támadást a Bizottság

Az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság szerdán több, egymástól független kötelezettségszegési eljárást és pert indított Magyarország ellen, a leköszönő Orbán-kormány vitatott intézkedései miatt. A lépések az egységes piac működésétől a migrációs politikán át az adózásig számos területet érintenek. A legsúlyosabb lépés a kiskereskedelmi különadó ügyében történt: a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé vitte az ügyet, mivel álláspontja szerint a magyar adórendszer hátrányosan különbözteti meg a külföldi tulajdonú kiskereskedelmi vállalatokat. A progresszív adókulcsok csak a külföldi cégeket sújtják, míg a hazai franchise-rendszerben működő vállalkozások kedvezőbb elbírálásban részesülnek – ez sérti a letelepedés szabadságát.

Az üzemanyagárstop diszkriminatív jellege

A Bizottság felszólító levelet küldött Magyarországnak és Szlovákiának is, mivel mindkét országban a külföldi rendszámú járművek vezetői magasabb árat fizetnek az üzemanyagért, mint a belföldiek. Magyarországon a védett ár intézménye március 10. óta van érvényben: a 95-ös benzin literje legfeljebb 595 forint, a gázolajé 615 forint lehet, de ezt az árat csak magyar rendszámú autóval és forgalmival lehet elérni. Brüsszel szerint ez sérti az áruk, szolgáltatások és a munkavállalók szabad mozgására vonatkozó uniós szabályokat, valamint az egyenlő bánásmód elvét. A Bizottság két hónapot adott a tagállamoknak a válaszadásra. Az intézkedés ellátási zavarokhoz is vezethet, ezért a formálódó Tisza-kormánynak hamarosan döntést kell hoznia ebben a kérdésben.

Embercsempészet és az európai elfogatóparancs

Az embercsempészet elleni fellépés terén a Bizottság szerint a magyar szabályozás nem biztosít kellően hatékony és visszatartó erejű szankciókat. A magyar jog 2025 júniusa óta lehetővé teszi az embercsempészéssel gyanúsított személyekkel szembeni eljárások feltételes felfüggesztését, ha azok nem magyar állampolgárok, kiutasíthatók, beismerik bűnösségüket, feltárják az elkövetés körülményeit, és vállalják, hogy 72 órán belül elhagyják Magyarország területét. A Bizottság szerint ez szisztematikusan veszélyezteti a szabadságon, biztonságon és jog érvényesülésén alapuló térség biztonságát, valamint a hatékony bevándorlási és határellenőrzési politikát. Az új kormánynak egy hónapja lesz válaszolni. Emellett Magyarország nem ültette át helyesen az európai elfogatóparancsra vonatkozó szabályokat sem – ebben az ügyben a Bizottság Csehországgal együtt pert indított.

Női kvóta és választottbírósági eljárások

A Bizottság indoklással ellátott véleményt küldött Magyarországnak, amiért nem jelentette be a vállalati vezetőtestületekben a nemek közötti egyensúlyról szóló irányelvet. Az irányelv célja, hogy a tőzsdén jegyzett legnagyobb uniós társaságok nem ügyvezető igazgatói pozícióiban legalább 40 százalék, vagy az összes igazgatói pozícióban legalább 33 százalék legyen a nők aránya. A tagállami átültetés határideje 2024. december 28. volt. Szintén indoklással ellátott véleményt kapott Magyarország az EU-n belüli beruházó–állam választottbírósági eljárások tilalmának megsértése miatt. A Bizottság szerint a magyar államhoz köthető vállalatok – köztük a Mol-csoport – olyan lépéseket tettek, amelyek ellentétesek az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával. Ez az eljárás előrehaladottabb szakaszát jelzi.

A befagyasztott milliárdok sorsa és a Tisza-kormány kihívásai

A jogi lépések közepette Magyar Péter, a leendő miniszterelnök szerdán Brüsszelbe utazott, hogy Ursula von der Leyennel tárgyaljon az Orbán-kormány politikája miatt befagyasztott EU-s pénzek felszabadításáról. A források egészének hazahozatalára mindössze néhány hónap áll rendelkezésre, mivel a pénzeszközök egy részét csak augusztus végéig lehet lehívni. A formálódó Tisza-kormánynak számos sürgős döntést kell meghoznia: a kiskereskedelmi adó kivezetését a leendő pénzügyminiszter, Kármán András korábban ígérte, az üzemanyagárstop ügyében pedig a diszkrimináció megszüntetése vagy az intézkedés fenntartása között kell választani. A Bizottság által indított eljárások és perek tovább növelik a nyomást az új kabineten.

Összegzés

• Az Európai Bizottság szerdán több kötelezettségszegési eljárást és pert indított Magyarország ellen, az üzemanyagárstop, a kiskereskedelmi adó, az embercsempészet, a női kvóta, az európai elfogatóparancs és a választottbírósági eljárások ügyében.
• A kiskereskedelmi különadó ügyében a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé vitte Magyarországot, mivel az adó hátrányosan különbözteti meg a külföldi tulajdonú cégeket.
• Az üzemanyagárstop diszkriminatív, mert csak magyar rendszámú járművekre vonatkozik, ami sérti az egységes piac szabályait.
• Magyarország nem ültette át a női kvótára vonatkozó irányelvet, és helytelenül alkalmazza az európai elfogatóparancsot.
• Az embercsempészek szabadon engedését lehetővé tevő szabályozás miatt a Bizottság szerint Magyarország veszélyezteti a schengeni térség biztonságát.
• Magyar Péter Brüsszelben tárgyal a befagyasztott EU-s forrásokról, de az új kormánynak csak néhány hónapja van a pénzek lehívására.