Varga Mihály a magántőkealapok átláthatóságát ígéri, miközben 2067 milliárd forintnyi állami pénz vár tisztázásra

A tények

• A módosított pénzmosási törvény 2025. január 1-jén lépett hatályba, a magántőkealapoknak fel kell tárniuk tényleges tulajdonosaikat.
• Az MNB felügyeleti hatásköre kiterjed a zárt végű alapokat kezelő alapkezelőkre és az általuk kezelt alapokra.
• Az állam 2025 végén 81 alapban volt jelen a Nemzeti Tőkeholding (NTH) koordinálásával, összesen 2816 milliárd forint jegyzett tőkével.
• Az állami kötelezettségvállalás mértéke a magántőkealapokban mintegy 2067 milliárd forint.
• A NER-hez köthető közel 120 magántőkealapban összesen 850 milliárd forintnyi közpénzbefektetés található.
• Tiborcz István érdekeltségei 325 milliárd forintot, Mészáros Lőrinc, Nagy Márton és Rogán Antal köréhez egyenként 130-135 milliárd forintot rendeltek.
• A jegybank nyilvántartásaiban jelenleg több mint 200 magántőkealap szerepel, ami közel duplája a három évvel ezelőttinek.

A jegybankelnök transzparenciát sürget

Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Portfolio Hitelezés 2026 konferencián kedden Budapesten kijelentette: a magántőkealapok ügyében átláthatóságra van szükség. A jegybankelnök szerint a sajtó jó közelítéssel tippelte meg, hogy melyik alapnak kik a tényleges tulajdonosai. „Transzparenciára van szükség, az MNB is arra fog törekedni” – fogalmazott. A módosított pénzmosási törvény 2025. január elsejével hatályba lépett, így idén júliustól új helyzet áll elő. Az MNB felügyeleti hatásköre kiterjed a zárt végű alapokat kezelő alapkezelőkre, valamint az általuk kezelt befektetési alapokra is. Azon alapokra, amelyek bejegyzése a felügyeleti nyilvántartásba 2025. január 1-jéig megtörtént, 2026 júliusában már ráláthat majd a nyilvánosság.

Az állami pénzek útvesztője

A magántőkealapok intézménye – amelyet az Orbán-kormány honosított meg – az offshore összes visszataszító ismérvével rendelkezik: adóoptimalizálásra is jó, de legfőbb célja, hogy elbújhassanak mögötte a tényleges haszonhúzó tulajdonosok. A Fidesz anno tiszta, offshore-mentes gazdaságot ígért, még az Alaptörvénybe is beleírták, hogy a központi költségvetésből csak átlátható szervezet kaphat támogatást. A gyakorlat azonban más. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy tavalyi sajtótájékoztatón elárulta, hogy a kormányzat legrejtélyesebb befektetéseiért felelős Nemzeti Tőkeholding (NTH), illetve korábban a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és az Eximbank már 2000-3000 milliárd forintot helyezett ki külső alapokba. Az NTH később pontosította: az állam 2025 végén 81 alapban volt jelen, a belföldi tőkealapok vonatkozásában ez összesen 2816 milliárd forint jegyzett tőkét jelent, amelyből az állami kötelezettségvállalás mértéke mintegy 2067 milliárd forint.

A NER belső körei: 850 milliárd forint a legfelső szinten

A jegybank nyilvántartásaiban jelenleg hatvannál több magántőkealap-kezeléssel foglalkozó szervezet, illetve bő kétszáz magántőkealap szerepel – ez a szám közel a duplája a három évvel ezelőttinek. Ebből közel 120 magántőkealap tartozik a NER legmagasabb szintjéhez, illetve most távozó miniszterekhez. Itt, az elithez tartozó alapoknál összesen 850 milliárd forintnyi közpénzbefektetés nyomaira bukkantak. Tiborcz István és vidéke 325 milliárdra érdemesülhetett, Mészáros Lőrinc, Nagy Márton és Rogán Antal „vonzáskörzetében” egyenként 130-135 milliárd adódott, Jászai Gellértéknek pedig minimum 122 milliárd jutott. A konkrét alapok között szerepel a Főnix, a Gordiusz, a Diorit, az Egmont, a Nivala és az Invalora Magántőkealap – ezekre vonatkozóan Tiborcz Istvánt, a leköszönő miniszterelnök vejét 21+1 pontos kérdéssorral keresték meg.

A bankszektor és a gazdaság kihívásai

A Portfolio Hitelezés 2026 konferencián Varga Mihály a pénzügyi stabilitásról is beszélt. Kijelentette: a magyar bankrendszer megőrizte hitelezési képességét, és a jól működő felügyeleti rendszerrel együtt támogatják az élénk hitelezési folyamatokat. A kedvezőtlen világgazdasági körülmények közepette jelentős eredménynek nevezte, hogy Magyarország pénzügyi stabilitását sikerült megőrizni és megerősíteni. Ugyanakkor a magyar magánszektor hitelállománya a GDP 30 százalékát tette ki 2025 végén, ami alacsony a régiós 47 százalékos és az uniós 73 százalékos átlaghoz képest. A vállalatok eladósodottsága a régiós átlag körül alakul, de a támogatott hitelek aránya itt is magas. Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója úgy fogalmazott: „A hibás, drága, bizonytalan gazdaságpolitikának nagy ára van.”

A lakáshitelezés és a kkv-szektor helyzete

A lakáshitelezési piac idén 2500 milliárd forint körüli volument érhet el, ami meghaladná a tavalyi 1970 milliárd forintot. Az Otthon Start program előrehozott keresletet generált, az év második felében azonban csökkenés várható. A konferencia résztvevői szerint a jelenleginél célzottabb támogatási rendszerre lenne szükség, amely valóban az első lakáshoz jutást segíti. A kis- és középvállalatok finanszírozási helyzetét boncolgató panelbeszélgetés résztvevői úgy vélekedtek, a bankok nem tudnak kilépni a hozam-kockázat alapú keretrendszerből. A magyar vállalati szektor finanszírozottsága – főleg a kisebbeknél – alacsony. Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója szerint a „növekedés” szót legfeljebb idézőjelben érdemes használni, mert a stagnálás is úgy jött össze, hogy a szolgáltatások bővültek, miközben az iparban és az agráriumban fékezés látszik.

A jövő kilátásai és a fiskális fegyelem kérdése

A konferencia záróakkordjaként Király Júlia, Kurali Zoltán, Tardos Gergely és Virovácz Péter beszélgetett Madár Istvánnal a fiskális fegyelem fontosságáról. A közgazdászok szerint a fiskális fegyelem a legfontosabb ahhoz, hogy az eurót minél előbb bevezethesse Magyarország, ehhez azonban olyan elköteleződésre van szükség, amely az eddigi kormányokra nem volt jellemző. Varga Mihály szerint az iráni konfliktus hatásainak hazai árakba való begyűrűzése emeli ugyan az inflációt, de az erősebb forint és a védett ár mérsékli az áremelkedés ütemét. Az infláció jövőbeli alakulásának szempontjából az iráni konfliktus mellett az új kormány gazdaságpolitikai intézkedései kiemelt jelentőséggel bírnak. 2026-ban a háztartások fogyasztási kiadásainak emelkedése lehet a növekedés húzóereje.

A bizalom helyreállításának nehézségei

Jelasity Radován szerint a nemzeti bank új vezetésének beiktatása óta már eltelt több mint egy év, de nagyon nehéz azt a 12 évet lerázni. „Az emberek állandóan a visszapillantó tükörbe néznek, és azt hiszik, ha ez volt eddig a bizniszmodell, akkor ez folytatódik” – mondta. A bizalom hiánya visszafogja a beruházási hajlandóságot, és a kkv-szektorban is érezhető. A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy bármilyen jövőbeli támogatási rendszer esetében az egyszerűség és a gyors adminisztráció kulcsfontosságú kritérium lenne a hatékonyság szempontjából. Az EU-s pénzektől sem csodát várnak, hanem a hitelesség és a transzparencia javulását, valamint alacsonyabb kockázati felárat – olyan környezetet, ahol csökkenhet a kamatszint, és a vállalkozók egyre inkább piaci alapon mernek fejleszteni.

Összegzés

• A magántőkealapok átláthatósága 2026 júliusától kötelező, a nyilvánosság betekinthet a tényleges tulajdonosokba.
• Az állam 2067 milliárd forintot helyezett ki magántőkealapokba, amelyek nagy része a NER-hez köthető.
• Tiborcz István érdekeltségei 325 milliárd forintot tesznek ki a feltárt közpénzbefektetésekből.
• A magyar magánszektor hitelállománya a GDP 30%-a, ami elmarad a régiós és uniós átlagtól.
• A lakáshitelezési piac idén 2500 milliárd forintot érhet el, de az Otthon Start program torzítja a keresletet.
• A fiskális fegyelem és a transzparencia hiánya akadályozza az euró bevezetését és a bizalom helyreállítását.