Krasznahorkai László előtt tiszteleg az MTA kétszázadik közgyűlésén

A tények

• Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díjas író.
• Az MTA 200. közgyűlésének részeként ünnepséget rendeztek tiszteletére.
• Felavatták a Határtalan történet című műalkotás új, 1985-ös tardosi mészkőlapját.
• Kollár László, az MTA főtitkára mondott avatóbeszédet.
• Freund Tamás, az MTA elnöke is köszöntötte az írót.
• Az esemény nem nyilvános, de online közvetítésen visszanézhető.
• A programban Kurtág György műve és Tarr Béla filmrészlete is szerepelt.

Tömeg az Akadémia előtt: Krasznahorkai köszöntése

Kedd délután hatalmas tömeg gyűlt össze a Magyar Tudományos Akadémia székháza előtt, hogy köszöntse az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlót. Az ünnepség az MTA kétszázadik közgyűlésének kiemelt eseménye volt, amelyre a Határtalan történet című köztéri műalkotás bővítése adott apropót. A fal mentén futó idővonal újabb tardosi mészkőlappal gazdagodott, amely az 1985-ös évet, Krasznahorkai első regénye, a Sátántangó megjelenését örökíti meg. Az esemény kezdetén Kollár László, az MTA főtitkára mondott avatóbeszédet, amelyben nem elégedett meg a protokolláris köszöntéssel. Beszéde egyszerre volt hitvallás a szellemi autonómia mellett és látlelet a magyar tudomány és kultúra jelenlegi állapotáról. A főtitkár szerint a hiteles alkotót egyetlen dolog emeli ki a tömegből: a szellemi függetlenség, amely nem ismer politikai alkut.

Kollár László: a szellemi autonómia védelmében

„A hiteles tudóst és a művészt egyaránt az autonómia jellemzi. A kritikus gondolkodás, a kíváncsiság, az igazság keresése, hogy nem akar megfelelni sem politikai, sem társadalmi elvárásoknak. Ez számos esetben konfliktus forrása lehet. A tudós nem képviselhet mást, mint amit legjobb tudása szerint igaznak vél” – fogalmazott Kollár László. A főtitkár nyíltan beszélt arról, hogy az Akadémia az elmúlt évtizedben tudatosan vállalta a konfrontációt a hatalommal, amikor szakmai vagy etikai kérdésekről volt szó. Szerinte az értelmiségi lét alapvető felelőssége a megszólalás. „Az írónak és tudósnak erkölcsi kötelessége, hogy egyes társadalmi kérdésekben véleményt nyilvánítson. Hisz akadémiánk tagja, Babits Mihály szavaival: »Vétkesek közt cinkos, aki néma.«”

Az Akadémia kiállása: CEU, pedagógusok, egyetemek

Kollár szerint az Akadémia számos kérdésben megszólalt korábban és az elmúlt évtizedben is: a CEU elüldözéséről, a pedagóguslét méltatlan voltáról, az egyetemek átalakításáról, a tudomány teljesítményének méréséről, az akkumulátorgyárak létesítésének jelentős kockázatáról. „Kár, hogy javaslatainkat ritkán fogadták meg, de örülünk annak, hogy az Akadémiát ért számos támadás ellenére egy 2026-os közvélemény-kutatás szerint a társadalom változatlanul az MTA-t tekinti hazánk leghitelesebb intézményének” – jegyezte meg. Az avatóbeszéd egyik legerősebb pontja az volt, amikor a főtitkár kijelentette: az idővonal nemcsak a dicsőségről szól, hanem a mulasztásokról és az elkövetett bűnökről is számot kell adnia. „Az idővonal felvállalja, hogy miközben sok mindenre büszkék vagyunk, szembenézünk azzal, hogy mi minden kapcsán hallgattunk, amikor szólni kellett volna. Ezekről is számot adnak a kövek.” A beszéd zárásaként a főtitkár Bibó Istvánt idézve vonta le a következtetést: a fejlődés legnagyobb gátja a félelem.

Az emlékkő avatása és a program

A beszédet követően Krasznahorkai László és Freund Tamás, az MTA elnöke közösen avatták fel az 1985-ös emlékkövet, amely mostantól hirdeti az író helyét a magyar kultúra kétszáz éves történetében. Az esemény nem nyilvános, de online közvetítésen visszanézhető. A program az MTA Székház dísztermében folytatódott: Freund Tamás köszöntője után Ferencz Győző, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia ügyvezető elnöke szólt a közönséghez. Ezt követte Krasznahorkai László felolvasása, majd Kurtág György Officium breve című művét adta elő a Korossy Kvartett. A résztvevők megtekintettek egy részletet Tarr Béla Kárhozat című filmjéből is.

Kerekasztal-beszélgetés és zenei zárás

A délután folyamán kerekasztal-beszélgetésre került sor Gács Anna, Selyem Zsuzsa és Máté Gábor részvételével, Szegő János moderálásával. A beszélgetés témája vélhetően Krasznahorkai életműve és a magyar kultúra helyzete volt. A rendezvényt Johann Sebastian Bach Die Kunst der Fuge című művének részletei zárták, szintén a Korossy Kvartett előadásában. Az ünnepség szimbolikus jelentőségű: az Akadémia nemcsak egy kiemelkedő író előtt tiszteleg, hanem nyíltan vállalja a szellemi autonómia és a kritikus gondolkodás védelmét is. Kollár László beszéde egyértelmű üzenet volt a hatalom felé: az MTA továbbra is kiáll az értelmiségi felelősségvállalás mellett.

Összegzés

• Krasznahorkai László emlékkövet kapott az MTA székháza előtt, a Határtalan történet részeként.
• Kollár László főtitkár beszédében a szellemi autonómia fontosságát hangsúlyozta, és bírálta a hatalmi nyomást.
• Az MTA az elmúlt évtizedben számos ügyben kiállt, többek között a CEU és a pedagógusok mellett.
• Egy 2026-os közvélemény-kutatás szerint az MTA továbbra is Magyarország leghitelesebb intézménye.
• Az esemény nem volt nyilvános, de online visszanézhető, így szélesebb közönség is hozzáférhet.