Pósfai Mihály geológus lett a Magyar Tudományos Akadémia 22. elnöke

A tények

• Pósfai Mihály geológust, az MTA rendes tagját választották az Akadémia 22. elnökévé a 200. közgyűlésen.
• Pósfai 1963. április 19-én született Szombathelyen, az ELTE geológus szakán szerzett diplomát 1987-ben.
• PhD fokozatát 1992-ben szerezte földtudományból, 2004-ben lett az MTA doktora, 2010-ben levelező, 2016-ban rendes tag.
• Kutatási területe a környezeti ásványtan, ezen belül a biogén mágneses ásványok és a légköri aeroszolrészecskék vizsgálata.
• Számos díj birtokosa: Akadémiai Díj (2010), Széchenyi-díj (2016), Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje (2026).
• Az MTA főtitkárává Kecskeméti Gábor irodalomtörténészt, főtitkárhelyettesévé Kovács Ilona pszichológust választották.
• Pósfai programja szerint a Lendület és Bolyai programok mellett kisebb, rövid futamidejű pályázatokat és szabadságolási támogatásokat vezetne be.

A 200. közgyűlés döntése

A Magyar Tudományos Akadémia 200., tisztújító közgyűlésén kedden Pósfai Mihály geológust, egyetemi tanárt választották az 1825-ben alapított intézmény 22. elnökévé. A szavazás az MTA legfőbb döntéshozó testületének ülésén zajlott, amely egyben a jubileumi, 200. közgyűlés is volt. Pósfai Mihály 2010 óta levelező, 2016-tól rendes tagja az Akadémiának. Szakmai pályafutása az ELTE Ásványtani Tanszékén kezdődött, ahol doktori ösztöndíjasként szulfidásványok kristályszerkezetét kutatta. Később a Veszprémi Egyetemen (ma Pannon Egyetem) habilitált, és 2006 óta a Pannon Egyetem Mérnöki Karának egyetemi tanára.

Egy geológus az Akadémia élén

Pósfai Mihály 1963. április 19-én született Szombathelyen. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem geológus szakán szerzett diplomát 1987-ben. Ezt követően a Közép-Európai Egyetem környezettudományi posztgraduális képzésén vett részt, majd ösztöndíjasként a Stockholmi Egyetemen folytatta tanulmányait. 1992-ben PhD fokozatot szerzett földtudományból, 2004-ben az MTA doktora lett, 2005-ben habilitált a Veszprémi Egyetemen. 1992 és 1998 között hosszabb időt töltött az Egyesült Államokban: több mint négy évig az Arizona State University geológia tanszékén és elektronmikroszkóp laboratóriumában dolgozott. 2004-ben és 2005-ben vendégkutatóként néhány hónapot a Cambridge-i Egyetemen töltött. Kutatói tevékenysége elsősorban a környezeti ásványtan két területére terjed ki: a biogén mágneses ásványok képződésének vizsgálatára, valamint az egyedi légköri aeroszolrészecskék tulajdonságainak tanulmányozására. Csaknem 200 tudományos közleménye jelent meg.

Ambiciózus program a kutatói életpálya támogatására

Pósfai elnöki programja alapvetően a folytonosság és az intézményi alkalmazkodás kettősségére épít. Kiindulópontja, hogy az Akadémia stabil küldetéssel rendelkezik, ugyanakkor egy gyorsan változó tudományos és politikai környezetben kell működnie, ahol egyszerre jelentkeznek globális tudományszerkezeti átalakulások és a hazai rendszer bizonytalanságai. A program egyik legfontosabb állítása, hogy az MTA jövője nem egyetlen intézményi modellben ragadható meg. Pósfai az úgynevezett „A” és „B” típusú akadémiai modellek közötti egyensúly fenntartását javasolja: az egyik inkább testületi, közösségszervező és ismeretterjesztő szerepre épül, míg a másik a tudománypolitikai és finanszírozási befolyást hangsúlyozza. Az elmúlt években az Akadémia az előbbi irányba mozdult el, de a program szerint továbbra is szükség van a hibrid működésre.

A kutatási rendszer széttagoltsága és a HUN-REN jövője

A kutatás és tudománypolitika területén a program központi problémaként kezeli a magyar kutatási rendszer széttagoltságát és bizonytalanságait. Kiemeli az egyetemek korlátozott nemzetközi hozzáférését, a kutatóhálózat irányításának kérdéseit, valamint az ELTE-hez csatolt kutatóközpontok helyzetének rendezetlenségét. Pósfai nem zárja ki, hogy az Akadémia szükség esetén ismét intézményi hátteret biztosítson kutatási tevékenységeknek, és hangsúlyozza, hogy a HUN-REN rendszer működését olyan módon kell rendezni, amely megfelel az európai normáknak és biztosítja a nemzetközi forrásokhoz való hozzáférést. A program a kutatói közösséget az Akadémia legfontosabb erőforrásának tekinti, és ennek aktivizálását célozza a jelölési folyamatok átláthatóbbá tételével, a tudományos bizottságok szerepének erősítésével, valamint új, interdiszciplináris „témanapok” bevezetésével.

Új pályázati formák és a nemzetközi versenyképesség erősítése

A kutatótámogatás terén a program egyszerre épít a meglévő, sikeres konstrukciókra és javasol új eszközöket. A Lendület és Bolyai programok megerősítése mellett kisebb, rövid futamidejű kutatási pályázatok, valamint „sabbatical” típusú támogatások bevezetését vázolja fel. Ezek célja a kutatói rugalmasság növelése, az innovatív ötletek kipróbálása és a nemzetközi versenyképesség erősítése. Emellett fontos elem a kutatói kompetenciák fejlesztése és a tudományos infrastruktúrák (adatbázisok, publikációs rendszerek) fenntartása. Pósfai programja szerint az MTA társadalmi tájékoztató funkcióját digitális tartalmakkal erősítené.

Az új vezetés: főtitkár és főtitkárhelyettes

A 200. közgyűlés nemcsak az elnököt, hanem a főtitkárt és a főtitkárhelyettest is megválasztotta. Az MTA főtitkárává Kecskeméti Gábor irodalomtörténészt, akadémikust, egyetemi tanárt, az ELTE BTK Irodalomtudományi Kutatóintézet igazgatóját választották. A főtitkárhelyettesi posztot Kovács Ilona kísérleti pszichológus, akadémikus, egyetemi tanár tölti be. Pósfai Mihály korábban is fontos testületi és vezetői szerepeket töltött be az Akadémián: a Doktori Tanács munkájában, különböző pályázati zsűrik élén, valamint a Veszprémi Területi Bizottság titkáraként és elnökeként működött. 2017 és 2023 között az elnökség tagjaként közvetlen rálátást szerzett az Akadémia stratégiai működésére, emellett a Fiatal Kutatók Akadémiájának létrehozásában is kulcsszerepet játszott.

Kilátások és kihívások

Pósfai programja ambiciózus célokat tűz ki, de a megvalósítás számos kihívással néz szembe. A magyar kutatási rendszer széttagoltsága, a HUN-REN rendszer európai normáknak való megfeleltetése, valamint a nemzetközi forrásokhoz való hozzáférés biztosítása mind olyan kérdések, amelyekben az új elnöknek gyorsan kell eredményeket felmutatnia. Az Akadémia 200. közgyűlése történelmi mérföldkő: az intézmény fennállásának kétszázadik ülésén választott vezetőt. Pósfai Mihály geológusként, az ásványok kutatójaként olyan tudományterületet képvisel, amely a környezeti kihívások megértésében kulcsszerepet játszik. Programjának sikeressége nemcsak az Akadémia, hanem a teljes magyar tudományos élet jövőjét meghatározhatja.

Összegzés

• Pósfai Mihály geológus, az MTA rendes tagja lett az Akadémia 22. elnöke a 200. tisztújító közgyűlésen.
• Elnöki programja a kutatói életpálya támogatását, új pályázati formák bevezetését és a nemzetközi versenyképesség erősítését célozza.
• A program a HUN-REN rendszer európai normák szerinti rendezését és a nemzetközi forrásokhoz való hozzáférést hangsúlyozza.
• Az MTA főtitkárává Kecskeméti Gábor irodalomtörténészt, főtitkárhelyettesévé Kovács Ilona pszichológust választották.
• Pósfai korábban a Fiatal Kutatók Akadémiájának létrehozásában is kulcsszerepet játszott.